Header

Kék és narancssárga

2013.11.13.-án csapatépítő tréningen vettem részt Brighton-ban, amelyet az akkori munkahelyem szervezett. Mit mondjak, az ötletelők nem erőltették meg magukat túlságosan, hiszen Bognor Regis-től csak egy órát kellett vonatozni, de valójában talán nem is kellett ettől több!

A csapat kollektíven bevonult egy Laser Quest nevű helyre, ami arról szólt, hogy egy nagy, sötét labirintusban mindenki jelképesen halomra lőhette egymást játékfegyverekkel! 🙂 A találatokat computer számolta, az nyert, aki a legtöbb “áldozatot” szedte a pontjai alapján. Jó móka volt, egyszer ezt is ki kellett próbálni, de már alig vártam a szabad programot.

Nos, aznap úgy alakult, hogy nagyon másra már nem is jutott idő, csak egy közös sétára a magyar munkatársaimmal. Az angol kollégákat hátrahagyva, mi a móló felé vettük az irányt. Angliában sok tengerparti városban vannak hasonló építmények. Tehát, amikor azt írom “móló”, akkor azt nem úgy kell elképzelni, mint, mondjuk egy mólót nálunk itthon a Balatonon, hanem egy, a vízbe hosszan benyúló, kiépített kikötőhelyet, ami 100 év alatt már elvesztette a funkcióját és átalakult turista látványosságá! Általában az emberek szórakoztatására alkalmas épületek is helyet kapnak rajta, mint például éttermek vagy játtéktermek, esetleg színház vagy éjszakai klub. Nem mondom az ötlet nem rossz, még mindig jobb, mintha üresen állna az egész a vízben.

Szóval mi itt tettünk egy kört és már mentünk volna vissza a találkozási pontra, amikor azt mondtam: “Fiúk, álljunk meg! Ezt a naplementetét muszáj vagyok lefotózni!” Mivel imádom a naplementéket, (nincs két egyforma) fél szemmel már figyeltem, mi lesz belőle, de a színek akkor még nem voltak annyira látványosak. Később persze, ahogy mindig is lenni szokott, ahogy a Nap lejjebb ment, a színek is megváltoztak és az egymás fölötti, eltérő felhőrétegeknek köszönhetően csodálatos jelenség alakult ki! Többen megálltak és gyönyörködtek benne, illetve próbálták megörökíteni.

Mindössze 15 percig tartott, nem bántam meg, hogy megálltam! A fiúk már messze jártak, de utolértem őket…